Legyen a mai a hivatalos megnyitónk, habár tegnap este amikor elkészült a blog, az aktuális dátumot írtam fel, hiszen akkor készült.
A blog témája, örök kedvencünk; Japán, anime, manga és bármi. Mostantól minden japánnal kapcsolatos gondolatot, könyv, anime, manga, sorozat értékelést, ajánlást itt fogunk közzétenni receptek, étel kritikák és étterem látogatások kíséretében. Tényleg bármit, ami az eszünkbe jut, akármit.
Remélem számotokra is akkora élmény lesz, mint amit én remélek tőle!
Amit rólunk tudni kell, az az, hogy 2007-ben ismerkedtünk meg az interneten keresztül, amikor létrehoztam az első animével kapcsolatos g-portál honlapomat. Kezdetben e-mailben kommunikáltunk a g-portál építésével kapcsolatos egyszerű dolgokról, majd pedig MSN-en. Sokszor éjszakába nyúlóan. Animékről, életről, arról hogy minden milyen szar és hogy mennyire szörnyű gyereknek lenni, és másoktól függeni. Az első találkozásunk a 2008-as Sakura conon esett meg, amit az azóta már elbonott Petőfi csarnokban rendeztek meg. Irtó izgatott voltam, és egy új világ nyílt meg előttem azáltal, hogy végre olyasvalakivel találkozhattam, aki osztotta az érdeklődésikörömet anélkül, hogy rá kellett volna erőszakolni. Később kapcsolatot veszítettünk, amikor megszűnt az MSN 2009 és 2010 körül.
Abban az évben bonyolult dolgokon mentem át, iskola váltás, költözés... és végül 2010-ben ismét egymásra találtunk a facebookon. Egy találkozónk alkalmával az is kiderült, hogy mindketten költöztünk, és 10 percre lakunk egymástól. A barátságunk ezután megváltozott. Egyre több dologról kommunikáltunk. Az életről, hogy mit csinálunk, mit tervezünk. Új hobbikról, pasikról, és később még gyerekvállalásról is.
Habár később én újra költöztem. Kissé messzebb, a kapcsolat sosem szakadt meg közöttünk, és a messengeren továbbra is mindig keressük egymás társaságát. Azóta ő is messzebb költözött, de amikor csak lehet találkozunk. Manapság már nem beszélünk arról hogy milyen szörnyű volt gyereknek lenni. Inkább arról, hogy mennyire jó lenne pár évet vissza menni, hiszen egyre kevesebb a szabadidőnk a sok munka és tanulás mellett.
Mi 16 éve vagyunk barátok, az anime pedig mindig jelen volt az életünkben. Néha jobban, néha kevésbé. Attól függően, hogy mennyire értünk rá, vagy mennyire foglalta le az agyunkat más, az élet, a fejlődés, a haladás, a felnövés...
Remélem mostantól ti is az életünk részeive váltok! Kommentelni és e-mailt küldeni ér! Habár itt jelenleg esik az eső, azért további szép délutánt mindenkinek, látogassatok vissza hamar! xX
